Svédországból üzenik: az Európai Unió nem várhat tovább – Magyarország az egyik példa

Az Európai Unió azt reméli, hogy 2040-re füstmentessé válhat a kontinens, azaz a lakosság kevesebb, mint 5 százaléka cigarettázik. Csakhogy 2025-ben még mindig 24 százalék „füstöl”, és tíz év alatt mindössze 1 százalékkal sikerült csökkenteni az arányt – hívja fel a figyelmet a Smoke Free Sweden. A neves orvosokból, kutatókból és szakértőkből álló szervezet évek óta küzd azért, hogy megismertesse a világgal: Svédország ártalomcsökkentésre fókuszáló, füstmentes alternatívákat előtérbe helyező megközelítése valódi megoldást jelenthet a globális problémára, és milliók életét mentheti meg.

Konkrét számokat is közzétettek már:

A jelentés szerint csak Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább, ám az EU nem engedélyezi tagjainak – a svédeket leszámítva – a snüssz árusítását, ami az egyik legrégebb óta elérhető füstmentes alternatíva, pedig Svédországban az EU-átlaghoz képest csaknem 40 százalékkal alacsonyabb a halálozási arány a dohányzással összefüggő betegségekben, miközben a nikotinfogyasztásban nem maradnak el az átlagtól.

Svédország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mértéke alapján a bolygó első füstmentes országa lehet, mert 5 százalék alá kerülhet a hagyományos cigarettát szívók aránya, ami jelenleg is csupán 5,3 százalék. A fiataloknál még jelentősebb a különbség, a skandinávoknál mindössze 3 százalék „füstöl" 16 és 29 év között, ez a szám Európában 29 százalék.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) tavaly decemberben erősítette meg a Swedish Match USA snüssz füstmentes dohánytermékeire vonatkozó „módosított kockázatú dohánytermék” besorolást. Ez lehetővé teszi, hogy az alábbi állítással forgalmazza ezeket: „A General márkájú snüssz, amennyiben cigaretta helyett használják, csökkenti a szájrák, a szívbetegség, a tüdőrák, a stroke, a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut kockázatát”. A minősítés megadásával az FDA jelzi, hogy ezek a termékek egészségügyi előnyöket biztosíthatnak a társadalom számára a cigarettázáshoz képest.

A Smoke Free Sweden legfrissebb tanulmányában viszont kivételesen nem a snüssz hatásait vizsgálta, hanem a Magyarországon is kapható nikotinpárnáét, amely különösen a nők dohányzásról való leszokását segítheti: a nők háromszor többre értékelték, mint az e-cigarettát, és 56 százalékkal többre, mint a nikotinos rágógumit. A nikotinpárna egy szájon át fogyasztható nikotintermék, amely már dohányt sem tartalmaz, a párnát az ínyre helyezve a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel a nikotin, így használatakor nincs szó füstről vagy belélegzésről.

– mondta a jelentés társszerzője, Dr. Marewa Glover új-zélandi viselkedéskutató, aki hangsúlyozta, hogy ez a társadalmilag leginkább elfogadott módszer a megkérdezettek szerint.

Dr. Delon Human, a jelentés másik társszerzője arra figyelmeztetett, hogy a nikotintasakokra vonatkozó túlzott európai korlátozások gátolhatják ezeket a közegészségügyi előnyöket. „A félrevezető tilalmak és akadályok megnehezítik a hozzáférést ezekhez az életmentő termékekhez. Ez nem csupán rossz politika, ez közegészségügyi katasztrófa. Dohányosok millióitól – különösen a nőktől – tagadják meg a leghatékonyabb leszokási segítséget” – mondta a Smoke Free Sweden vezetője. Hozzátette: az adatok alapján a dohányosok olyan alternatívákat keresnek, amelyek nem hasonlítanak arra a termékre, amelyről próbálnak leszokni.

A dohányiparban régóta szorgalmazzák, hogy az ártalomcsökkentett termékek adóterhét mérsékelni, a cigarettáét növelni kellene, ez Svédországban megtörtént, a snüssz esetében mínusz 20, a cigarettánál plusz 9 százalékkal. De a szabályozás is nagyon eltérő: van olyan ország, ahol receptre írják fel az új technológiák gyártmányait, máshol a reklámozásukat is tiltják.

Leszögezték, ettől függetlenül el kell kezdeni valahol, ők is ezt tették – 25 évvel ezelőtt még 20 százalék feletti volt a cigarettázók aránya Svédországban.

A nikotinpárnák kevésbé káros hatásai és a leszokásban nyújtott segítségük nem csupán a fogyasztók szempontjából érdekes Magyarországon, hanem gazdaságilag is: épp nemrég érkezett a félidejéhez a BAT Hungary új, 7500 négyzetméteres gyártócsarnokának építése Pécsen. A 60 milliárd forintos beruházás megvalósulását követően a telephely lesz a világ egyik legnagyobb nikotinpárna-gyártó központja, azaz a globális piacra is dominánsan Baranya vármegyéből termelnek majd a BAT nemzetközi hálózatába.

Hoppál Péter, a térség országgyűlési képviselője a Mandinernek kiemelte, a londoni székhelyű cég vezetőségénél erősen kellett lobbiznia a magyar leányvállalatnak annak érdekében, hogy itt valósuljon meg az új gyártócsarnok.

– mutatott rá a kormánybiztos. Hangsúlyozta, a pécsi gyár dolgozói néhány év alatt megduplázták a volumeneket, ez pedig döntő tényezőnek bizonyult a globális központban.

A pécsi gyárból már most is több, mint 40 országba exportálják a nikotinpárnákat, olyan helyekre például, mint a Kanári-szigetek, Szomália, Feröer-szigetek, Kenya és Üzbegisztán.

Nyitókép: AFP/John Thys